A legutóbb elkezdett témával folytatom, szóval maradjunk a szextündéreknél.
Legutóbb kiveséztem élményeimet és tapasztalataimat a prostitúcióról, annak rendszeréről, most szeretném megfogni inkább az emberi oldalát, szóval jönnek a sztorik.
Van egy régi ismerősöm "Nicol". Nicol körülbelül 16 évesen adhatta a fejét a "könnyű" pénzkeresésre. Betesztelték itthon és vitték is ki Németországba, ahol megjárta az éjszakai élet sötétjét. Nem kímélte az élet, előfordult, hogy kapott egy-két pofont a vendégeitől, a menedzserétől, meg persze az élettől is. Nicol nehéz anyagi helyzetük miatt választotta ezt az életformát. Az anyával élt sokáig egy lepukkant lakótelepen a IX. kerületben. Nem volt valami szófogadó lány soha sem és nem volt szégyenlős sem soha. Emlékszem anno leszopta az egyik barátomat egy nyilvános helyen, egyszóval nem volt szemérmes kislány soha és talán még a faszt is szerette mértékkel. Amikor belevágott szerintem lelkileg már eléggé padlón volt, a pasik kihasználták évek óta, a lakásban a falak egyre közelebbinek tűntek és nem látott kiutat. Miután beindult a bolt kint, egyből a seggére vert a lóvénak, ahogy lenni szokott. Márkás ruhák, póthaj (mindig új), viszont segített otthon is anyagilag. Azt nem tudom pontosan, hogy mi volt a fedősztori, hogy honnan van a pénz vagy ez amolyan nyílt titok volt -e, viszont működött. Nicolnak szerencséje volt, az egyik törzsvendége, aki egy Kaliforniában élő, német származású csóka, látott benne fantáziát és kivette a kupiból. Érdekes kapcsolat lehet, viszont úgy tűnik működik. Nevelik közös gyereküket és élik közös, külső szemlélő számára idilli mindennapjaikat.
Ennek az igaz történetnek az a tanulsága, hogy a kéjelgők is csak emberek, van múltjuk, jelenjük és jövőjük is. Nicol jólétre, szerető családra és gondtalan életre vágyott, amit meg is kapott, kérdés, hogy milyen áron. Más részről pedig lehet kezdeni új életet, a múltat hátra hagyva vagy menekülve előle, egy másik országban, ahol (remélhetőleg) senki nem ismeri fel az arcodat. Szerintem ez egy happy end. :)
